Friss hírek
Mikor mehetünk nyugdíjba?
Nyugdíjkorhatár emelkedése
2014-04-14 09:18:28
Állam feladata a nyugdíj biztosítása?
Államtól várják sokan a nyugdíjak megoldását, de fontos lesz az öngondoskodás szerepe
2014-02-17 09:35:06
Nyugdíjbiztosítások adókedvezményei 2014-től!
Nyugdíjbiztosítások adókedvezménye
2013-12-26 15:37:00
Augusztustól újra előtérbe kerültek az életbiztosítási megtakarítások
Életbiztosítás már kedvezőbb megtakarítás hosszútávon
2013-10-10 23:00:35
Magyarország elmaradt az életbiztosításokkal a Visegrádi országoktól
Nem költünk annyit életbiztosításokra, mint a környező országok!
2013-09-12 12:41:13
Kapcsolatfelvétel
Kapcsolatfelvétel
Vezetéknév*
Keresztnév
Telefon*
Mail

Mikor mehetünk nyugdíjba?

Nyugdíjkorhatár emelkedése
 
A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről-időre felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, amire az elmúlt években volt is már példa. Jelenleg Magyarországon éppen egy átmeneti helyzetben vagyunk: a korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik.

A ma gazdaságilag aktív 25-55 éves korosztály tagjai azonban úgy érzik, ez még nem a végállomás. Úgy vélik, hogy amikor majd ők mennek nyugdíjba – akár akarják, akár nem – magasabb korhatárokkal kell szembesülniük: azt gondolják, hogy (átlagosan) 70 évesen fognak majd nyugdíjba menni. Ezt mutatja az a kutatás, amelyet az UNION Biztosító megbízásából 2013 decemberében a Psyma Hungary készített - országosan reprezentatív mintán, a 25-55 éves gazdaságilag aktív korosztályra fókuszálva.

A megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog. A nyugdíjkorhatárhoz legközelebb eső (45-55 éves) korosztály tagjai azon a véleményen vannak, hogy átlagosan 68 éves korukban fognak majd nyugdíjba vonulni. A középkorosztály tagjai (35-44 évesek) a várt nyugdíjba-vonulás időpontját ennél még feljebb tolják (átlagosan 70 év). S ugyanez a tendencia figyelhető meg a legfiatalabb (25-34 évesek) körében: becslésük szerint az ő esetleges nyugdíjazásuk már csak 72 éves korukban lesz várható. A válaszok tehát azt mutatják, hogy 10 esztendő elteltével átlagosan 2 év nyugdíjkorhatár emelkedést valószínűsítenek az emberek.

A közelmúltban bekövetkezett korhatár változtatások az egységesítés irányába mutatnak: ma már a férfiak és a nők nyugdíjba vonulásának korhatára azonos.

 

Nyugdíj-fenntarthatósági index: Ausztrália az élen, Thaiföld a lista végén

Magyarország a 29. helyen áll a felmérés szerint, 3 helyett lépett előre 2 év alatt.

 

Bár a megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog, ha rajtuk múlna, nem változtatnának a jelenlegi korhatárokon. Összességében mindössze 10%-nyian vannak azon a véleményen, hogy „ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hatékonyan tudjon működni, jelentősebben meg kellene emelni a nyugdíjba vonulás korhatárát”, 90%-nyian azonban egyértelműen ez ellen foglalnak állást. A nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna jövőbeni nyugdíját kiegészíteni, melyre idéntől újabb lehetőséget nyújtanak az adóhoz kapcsolódó kedvezménnyel köthető nyugdíjbiztosítások.

Noha a nyugdíjprobléma a legfiatalabbak számára a legégetőbb, a 26- 35 év közötti korosztály 60 százaléka, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 százaléka még egyáltalán nem hallott arról, hogy idén január elsejétől ismét 20 százalékos – évi legfeljebb 130 ezer forintos – személyi jövedelemadó kedvezmény jár a nyugdíjbiztosításra befizetett összegekre.

2014-től a magyarok közel 30 százaléka tud többet félretenni a jövedelméből nyugdíjcélú megtakarításokra, mint a korábbi években, ám egyes megyékben majdnem minden második ember még mindig úgy gondolja, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése kizárólag az állam feladata. A fiatalabbak a munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz. Bár a magyarok 72 százaléka kockázatkerülőnek vallja magát a nyugdíjbefektetések terén, a garantált nyugdíjbiztosítási termékek iránt.

Az idei évtől 30 százalék tud félretenni

A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtől többet elkülöníteni a jövedelméből megtakarításokra, mint a korábbi években. Az összes megkérdezett 14,3 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százaléka 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelméből 2014-től, mint a korábbi években. A felmérés szerint a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.

A Nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra, az öngondoskodók aránya Vas megyében a legmagasabb A kutatásban résztvevőktől megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelő nyugdíjellátásukról. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük. Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”- vélik. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség” választ.

A munkáltató tud motiválni az öngondoskodásra

Az Aegondirekt.hu kutatásában megkérdezett 4,808 35 évnél fiatalabb aktív korú 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja.Ezzel szemben a felmérésben résztvevők 59,9 százalékának nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója, meglepő azonban, hogy a válaszolók 19,1 százaléka nem tudja, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.

Eddig a 45-50 éves korosztály kötötte a legtöbb nyugdíjbiztosítási szerződést

„Nagyon érdekes, hogy a válaszadók 72 százaléka alacsony kockázattűrésűnek vallotta magát, akit kizárólag a biztos megtakarítási formák érdekelnek, ha a nyugdíjáról van szó. Ennek ellenére jól látható a január óta eltelt időszakban a unit linked nyugdíjbiztosítási konstrukciók térnyerése és a garantált hozamú termékek iránti kisebb érdeklődés, pedig ez utóbbiak ugyan alacsonyabb, de hosszú távon kiszámítható, biztos hozamot kínálnak” - mondja Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. „Az Aegon biztosító az elmúlt két és fél hónap során több mint ezer nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A számok azt mutatják, hogy a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerződést, havi átlagosan 15 ezer forintos díjjal. Arra számítunk, hogy az Aegondirekt.hu oldalán keresztüli online értékesítés beindulásával, csak ezen a csatornán keresztül további ezer új szerződést kötünk az év végéig” - teszi hozzá Marosvölgyi Péter.

Forrás: biztositasiszemle.hu