Friss hírek
Mikor mehetünk nyugdíjba?
Nyugdíjkorhatár emelkedése
2014-04-14 09:18:28
Állam feladata a nyugdíj biztosítása?
Államtól várják sokan a nyugdíjak megoldását, de fontos lesz az öngondoskodás szerepe
2014-02-17 09:35:06
Nyugdíjbiztosítások adókedvezményei 2014-től!
Nyugdíjbiztosítások adókedvezménye
2013-12-26 15:37:00
Augusztustól újra előtérbe kerültek az életbiztosítási megtakarítások
Életbiztosítás már kedvezőbb megtakarítás hosszútávon
2013-10-10 23:00:35
Magyarország elmaradt az életbiztosításokkal a Visegrádi országoktól
Nem költünk annyit életbiztosításokra, mint a környező országok!
2013-09-12 12:41:13
Kapcsolatfelvétel
Kapcsolatfelvétel
Vezetéknév*
Keresztnév
Telefon*
Mail

Hogyan járjunk el a közúti  balesetet követően?

 

                         


 

Közúti baleset bekövetkezése esetén, számos teendővel kell megbirkózni a helyszínen, majd azt követően a biztosítónál azért, hogy sérült gépjárművét megjavítva visszakapja. Az alábbiakban összefoglaljuk a balesetet követő alapvető lépéseket és fontos tudnivalókat.


Teendők a helyszínen:

1.A baleset bekövetkezte után azonnal álljon meg, és győződjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget is értesíteni kell.
A balesetben részes felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.
2.  A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betéti lap) lehetőség szerint minél pontosabban, rögzítve a baleset körülményeinek leírását, a részes gépjárművek helyzetét, megjelölve a baleset bekövetkezéséért felelős személyt, hogy ebből ne legyen később vita a biztosítónál. Fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult, hiszen ez utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja át a biztosító, ha biztosítottjának felelőssége bizonyított.

Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, majd a bejelentőlap oldalainak szétválasztását követően, annak egy-egy példányát magukhoz kell venniük. (Amennyiben a balesetben két jármű érintett, csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén két nyomtatványt stb.)


Ellenőrizze a bejelentőlap kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatok valódiságát

  • a személyi igazolvány,
  • a forgalmi engedély,
  • a jogosítvány,
  • a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adatainak összevetésével.


3.  Ha lehetőség van rá, készítsen fényképet a baleset helyszínéről, illetve amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzen meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem. Érdemes a rendőrséget értesíteni abban az esetben, ha vitás a felelősség kérdése, vagy jelentős az anyagi kár, avagy a balesetnek külföldi részese is van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt már csak a rendőr engedélyével hagyhatják el.
4.  Problematikus, de sajnos előforduló eset, hogy a károkozó személye nem válik ismertté, mert elhajt a baleset színhelyéről. Amennyiben sikerül a gépjármű rendszámát azonosítania, a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartója a rendszám alapján információt tud szolgáltatni a károkozó gépjárműről, és amennyiben az autóra kötöttek felelősségbiztosítást, kérelmére a nyilvántartó megadja a biztosító nevét és a károkozó kötvényszámát, amellyel már megteheti a kárbejelentést. Ellenkező esetben a Kártalanítási Számla vezetőjéhez, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához fordulhat keletkezett kárának megtérítése érdekében.


Bejelentési kötelezettség a biztosítónál


1. A balesetet mind a károsultnak, mind a károkozónak be kell jelentenie a baleseti bejelentőlap bemutatásával.

Amennyiben Ön a baleset károkozója,8 napon belül köteles saját felelősségbiztosítójának a bejelentést megtenni, és a biztosító által kért felvilágosítást megadni. (A baleset eredményeként bekövetkezett saját kárát casco-biztosítóján keresztül tudja rendezni, szintén bejelentés alapján).

Amennyiben Ön a baleset vétlen károsultja, kárigényét 30 napon belül kell a károkozó biztosítójához eljuttatnia.
A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határideje a hazaérkezés időpontjától számítandó.


2.  Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a károsultnak 30 napon belül kell bejelentenie a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájánál, ilyen esetben ugyanis a megalapozott kárigényt az Iroda maga téríti meg
3. Az üzembentartó, aki nem rendelkezik érvényes biztosítási szerződéssel, a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles bejelenteni a Kárrendezési Irodának. Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosítottnak „csak” díjtartozása van, biztosítója a díjjal fedezett időszak végét követő 30 napig még köteles a kockázatvállalásra.
4. A biztosítási esemény bejelentésének elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás nem teljesítése súlyos következményekkel járhat, ugyanis a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a mulasztás vagy hiányos adatszolgáltatás miatt lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak. Nem tagadhatja meg azonban a szolgáltatást abban az esetben, ha a baleset bejelentése ugyan a meghatározott időpontot követően jutott a biztosító tudomására, de minden lényeges elem rekonstruálható, és a károsult kimentette késedelmét.
Kárrendezéshez szükséges legfontosabb dokumentumok:

  • Baleseti bejelentő (másolata)
  • Helyszíni jegyzőkönyv (ha készült)
  • Vezetői engedély
  • Forgalmi igazolvány
  • Biztosítási kötvény (károkozóé)


Hogyan történik a kárrendezés?


A biztosító a kárbejelentést követően káraktát nyit, majd a kárigény jogos mértékét a károkozó felelősségére vonatkozó nyilatkozata, a balesetről rendelkezésre álló adatok, illetve a kárszakértő által a kárfelvételi szemlén készült jegyzőkönyv alapján állapítja meg. A kárfelvételi szemléig a gépjárművet ezért sérült állapotban kell tartani, és csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változásokat eszközölni.
1. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű károsodása olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem szervizelhető, az autót totálkárosnak minősítik. A kárrendezés ez esetben úgy történik, hogy a biztosító megbecsüli az autó kár előtti forgalmi értékét, valamint a roncs értékét, és a kettő közti különbözetet fizeti meg, az autóronccsal pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhet. Totálkárossá egy bizonyos javítási érték (gépjármű típusától függ), illetve roncsolódási mérték (kb. 70%) felett minősítik az autót. Amennyiben nem ért egyet a totálkárossá minősítéssel, felkérhet egy független kárszakértőt, illetve per esetén igazságügyi szakértőt a reális tények megállapításához

.
2. Amennyiben lehetséges a helyreállítás, arra többféle mód kínálkozik:

  • Gyorsított kárrendezés: ha jól felmérhető a kár összege, egyezséget köthet a biztosítóval az előre kikalkulált kárösszeg kifizetéséről. A biztosító megfizeti ezt a fix összeget, ebben az esetben további kártérítésre nincs lehetőség.
  • Biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóműhelyben – partnerszervizben – történő javítás esetén a biztosító és a javítóműhely közötti megállapodás alapján ez utóbbi jogosult a káreseménnyel kapcsolatban teljes körben eljárni, így elvégzi a kárfelvételt, a javítást, rendezi a számlát a biztosítóval. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás teljes költségét megtéríti, ide nem értve az avulás mértékét. A biztosító ugyanis csak ugyanolyan alkatrészek beépítését fedezi, így a már elhasználódott és a javítás alkalmával beépített új alkatrész közti értékkülönbséget Ön fizeti.Ez a javítási mód ezért a még garanciálisan szervizelhető gépjárművek esetén javasolt, ahol nincs vagy alacsony az avulási költség.
  • Számlás kárrendezés esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit fix óradíj és az Eurotax árkatalógus szerint. Ha ismer olyan műhelyt, amely alacsony költséggel dolgozik, és új alkatrészek beépítése helyett inkább kikalapálja az autó kevésbé sérült részeit, érdemes így megjavíttatni autóját. Ez különösen idősebb gépjárművek esetén lehet gazdaságos, tekintettel arra, hogy az avulás mértéke akár 20-30% is lehet, amit minden esetben a károsultnak kell megfizetnie.


Legyen mindig körültekintő, kérje el a biztosítótól a kárfelvételi jegyzőkönyvet, majd kérjen a műhelytől előkalkulációt és árajánlatot, amelyet a biztosítóval egyeztet. Ne hagyja a biztosító és a javítóműhely alkujára a szerelést, mert előfordulhat, hogy a szerviz a biztosító által később indokolatlannak vélt javításokat is végez, amelyek szintén Önnek okoznak többletköltséget.
Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?


Amennyiben Ön a károkozó, az Ön felelősségbiztosítója fogja a károsult kárigényét kifizetni, Önnek pedig felajánlja azt a lehetőséget, hogy a kifizetett összeget a társaságnak egy összegben, 60 napon belül visszatérítse. Ez nem kötelező, pusztán lehetőség, amennyiben nem él vele, biztosítási díja fog megemelkedni a következő biztosítási időszakra (pótdíj), mivel bonus-malus besorolása csökken.


Egy baleset, azaz káresemény – személygépkocsi és motorkerékpár esetén – 2 osztállyal (2  bonusz esés)történő visszaminősítést jelent, függetlenül a káresemény nagyságától.
A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.